Ferenc megszületése

Sziasztok!

Ahogy ígértem itt vagyok, leírom nagy vonalakban, hogy hogyan született a mi kis Ferencünk.
Kissé fáradt vagyok az éjszakai kelésektől, de annál boldogabb, mert nagyon jól eszik a kis Ferenc és egyre csak kerekedik:)
Hát hol is kezdjem, az úgy volt, hogy ...
Balatonon lakunk és felmentünk 1 hétre Budapestre, akkor jártam a 31.hét körül és elkaptunk egy köhögéses vírust a párommal. Ő gyorsan felépült, kb 2 nap alatt, képtelen igazán beteg lenni:), de nekem eltartott több, mint 1 hétig és nagyon csúnyán köhögtem. Rossz érzés volt, mert végig óvtam a hasamat a terhesség alatt a megfeszítéstől, most pedig folyamat feszítve volt a köhögésektől. Tanulság ebből az, hogy az én szerencsétlen szervezetem szerintem megbízott bennem, hogy mindig friss és tiszta levegőt adok neki, erre beledobtam a mély vízbe, irány szmogos Bp.
Plusz még volt is rajtam némi érzelmi levertség azon a héten és ez a kettő végleg betett. A 33. hét körül beindultak a fájások. Két napig nem mentem kórházba, egy szülésznő tanácsára megittam kb 1l pálinkát, ami visszafogta valamelyest a fájásokat. Viszon 2 nap után menni kellett, nem volt mese. Infúzión kaptam nem is kevés fájásvisszatartó szteroidot, meg jó pár szurit, ilyenkor minnél tovább bennt akarják tartani a babát. Csakhogy én éreztem, hogy ő meg akar születni és hogy minden rendben van vele. A másik, hogy mit sem használt az infúzió, továbbra is jöttek a fájások. Végül Pécsen kötöttem ki, mert ott van koraszülött intenzív. A Nagyatádi kórházhoz képest ez maga volt a Hilton, minden túlzás nélkül tényleg szép a szülészet és lehetőség van mindenféle alternatív megoldásra, na persze nem a koraszülésnél. Egyébként az a vicc, hogy a pálinka bizonyult a legjobb módszernek, kevésbé volt ártalmas, mint az a sok gyógyszer. Pécsen kaptam még tetemes mennyiségű magnéziumot infúzióba. Ezt azért mondom, mert ha valakinek gyakran vannak fájásai terhesség alatt, akkor próbálja a nagyobb dózisú magnéziumot ki. Pécsen már csak egy fél napig kínoztak a fájásgátló infúzióval és végül belátták, hogy szülünk. Végre:)
Nagyon fáradt voltam, mire odakerült a sor, mert 5 napon keresztül folyamatosan jöttek a 7-10 perces fájások.
Mint mindenben a szülésben is a természetes módot akartam választani, az otthonszülés is felmerült, de ha már kórházban, akkor is mindenképpen érzéstelenítőmentesen és sétálva, stb...
Na ez az amiből nem lett semmi, jó öreg elvárások, az élet csodálatos meglepetései:)
A természetességre lett volna mód, de nem koraszülésnél, itt folyamatosan feküdni kell, a CTG rajtad végig, mert figyelik a gyerek szívhangját. Hiába mondtam volna nekik, hogy tudom, hogy minden rendben (kommunikáció a gyerekkel-ez egy másik story) a babával, úgysem hitték volna el. Részvétem az idősebb nőknek akiknek még fekve kellett szülniük. Egyszerűen borzasztó, minden porcikám kívánta, hogy felálljak, sétáljak, hajlongjak. Felajánlották az epidurális érzéstelenítést már az elején, mert gyorsabb is a szülés tőle és szeretik minnél hamarabb kinnt tudni a korababákat. Persze tiltakoztam órákig, aztán kb könyörögtem érte, annyira ki voltam.
Na ennyit az érzéstelenítésmentes szülésről. Ez is kilőve. Egyrészt sajnáltam, mert nem éreztem a kitolást, kérnem kellett a dokit, hogy mondja mikor vannak a fájások és mikor kell nyomnom, mert ez a cucc tényleg teljesen kiütött, gyakorlatilag semmit nem érzel. Másrészt megkönnyebbültem, annyi napi szenvedés után. Végül Ferenc megszületett, ez volt a legnehezebb rész, mert kb 5 mp-re láthattam. Egészséges volt, csak pici, 1890g-mal született, így ment az inkubátorba.
Még most sem fogom fel igazán, hogy anya lettem, de azt tudom, hogy annál elveszettebbnek, szomorúbbnak sosem éreztem magam, mint mikor távol volt tőlem ez a kisember. Még mielőtt megszületett felkészítettem őt, hogy mi vár rá, hogy elviszik tőlem és hogy egyedül fog feküdni egy dobozban, ahol meleg van és jobban teszi, ha csak alszik és gyarapszik. Így is lett, nagyon jól viselte az intenzív osztály, szinte a közöny látszott rajta, hogy megmutatom én nektek, akkor is jól vagyok.Még mosolygott is az inkubátorban. Nagyon sokat sírtam míg inkubátorban volt (1 hét), de nem azért mert bármi baja is lett volna, hanem mert nem lehettem vele, nem foghattam meg, pár nap után már be lehetett nyúlni, megsimogatni. A legrosszabb az volt mikor kinyitotta a kis szemét, a szem tényleg a lélek tükre, minden benne volt a kis szemében, az egész kis lénye. Aztán kikerült egy másik szobába, ahol már meg lehetett fogni, etetni. Az már nagyon jó volt, ott már megnyugodtam.
A másik stressz egy ilyen helyzetben a szoptatás. Nincs ott a babád veled, hogy szopjon és beinduljon a tejed. Így folyamatosan fejni kell, hogy meginduljon a tejcsi. Ez nagyon stresszes az első napokban, mikor még azoknak az anyukáknak sincs nagyon tejük, akiknek mellen van a pici. Neked meg még ott van a stessz, hogy mi van ha nem lesz tejem. Azért legbelül éreztem, hogy lesz bőven tejem, de mégis ott volt az a kisördög. Úgyhogy az első pár nap a gyerekágyon nagyon nehéz volt, látni a többi anyukát a babájukkal szopizni. Azt tanácsolom, ha valaki hasonló cipőben jár, hogy ne adja fel, az első naptól kezdve fejni kell, mintha a baba szopizna. Általában a koraszülött babák anyukájának később indul be a tejelválasztás, mert nem éri annyi inger a mellet. Mi vettünk egy elektromos mellszívót, nagy segítség volt, de miközben megy a gép kézzel is be kell segíteni, így sokkal több tejcsi kijön. Mikor Ferenc kikerült az inkubátorból szerettem volna szoptatni. Cumisüvegből kezdték el táplálni az anyatejjel, amit mindig vittem be a kórházba. Először nehezen indult meg a tejem, de amint mellre tettem, kb 2-szer annyi lett. Nehezen evett üvegből, nem szerette, meg fáradt is volt. Az a gyakorlat, hogy először szondáztatják őket (lenyomnak egy csövet a torkukon), majd mikor már erősebbek, következik a cumisüveg. Ha az anyukának van teje, akkor azt kapják meg, ha nincs akkor tápszert. Persze ez is függ nővértől, hogy hajlandó-e kinyitni a szemét és észrevenni, hogy ott van az anyatej a gyereknek a hűtőben, volt rá alkalom, hogy azért kapott két étkezésre tápszert, mert valamelyik vagy lusta volt felmelegíteni, vagy nem vette észre, nem tudom, de nagyon mérges voltam rájuk. Eleinte kevés volt a tejem és éjszakára kellett neki 4 adagnyi, de én előre annyit nem tudtam fejni. Mikor még a gyerekágyon fekszel, akkor bármikor átmehetsz éjszaka is és átviheted a tejcsit, viszont miután kidobnak a kórházból, már 7 óra után nem mehetsz be az épületbe. Én ezt a problámát elmondtam ott egy nővérnek, mire azt felelte, hogy anyuka, akkor kap tápszert. Na erre én már tehetetlenségemben elsírtam magamat. Egy telefonba került volna neki,hogy éjszaka is beengedjenek a portán. Ennyit a Pécsi baba-mama barát kórházról. A gyermekágyon szerencsére a főnővér nagyon rendes volt és letelefonált, hogy engedjenek be bármikor az éjszakák folyamán. Aztán pár nap után szerettem volna szoptatni Ferencet, mire azt mondta a gyermekgyógyász, hogy anyuka a gyerek még túl gyenge, csak kifárasztom, aztán meg nem akarja megenni cumiból és a nővérek csak vesződhetnek vele. Na mire kifordult a szobából már mellre is tettem a gyereket és rögtön elkezdett szopni. Igaz még fáradt volt, de nekem a tejem megduplázódott és napról napra jobban ment neki. Persze, hogy a cumisüveget nem akarta elfogadni. Én mondtam nekik, hogy mind a nyolc etetésre be tudok jönni megetetni, de nem engedték, csak négyre. Szóval éjszaka tömték a cumisüvegből. Először nem gyarapodott olyan ütemben, ahogy ők azt elvárták. Hozzáteszem a mérlegük nem volt jó, ha 3-szor lemérted, akkor mind a 3-szor mást mutatott a mérleg néha 30-40g eltéréssel. Persze én ennek is hangot adtam, mire ők kikiáltottak renitens anyukának gondolom a hátam mögött, nem hajbókolok nekik és nem tartom atyaúristennek a gyermekorvosokat. Azóta is szopizik Ferenc, már 3 kg. Amint kijöttünk a kórházból, olyan sűrűn és olyan mennyiségeket evett, mint azelőtt soha, mágcáfolva azt, hogy nehezen etethező, nem is csodálom, hogy cumisüvegből nem volt könnyű etetni, nem az a fajta gyerek már most sem, aki hagyja magát hülyére venni.
Szerintem amint lehet mellre kell tenni a koraszülött babákat is, még akkor is ha nagyon gyenge enni, ugyanis ha valóban a baba érdekét néznék, akkor odaadnák neki a cicit és közben egy szondát ledughatnának a torkán, így tud asszociálni és később mikor már van ereje szopizni, akkor tudni is fog. Ott a szobában én voltam az egyetlen akinek a babája tudott szopni. Nem voltak az anyukák erőszakosak és a gyereknek oda lett a szopóreflexe illetve sok anyukának nem volt teje. Ez igazán szomorú. A legtöbbjükben még fel sem merült, hogy van különbség anyatej és tápszer között, na ez még szomorúbb.



Kicsit a táplálkozási részről. El sem hiszitek, hogy mi minden mocskot etetnek a gyerekágyon az anyukákkal, szoptatós anyukákról beszélek. Még akkor sem ettem volna meg őket, amikor mindenevő voltam, ráadásul a mennyiségek is csekélyek voltak.
A párom minden nap hordta nekem a rentgeteg gyümölcsöt, meg kaját. A legjobb, hogy közlik veled a gyerekágyon, hogy ne egyél ilyen gyümölcsöt, meg olyat sem, mert a gyereknek fájni fog a hasa. Na én erre körtét, szilvát, dinnyét, mindent ettem ami csak volt. A szobámban meg csodálkoztak az anyukák, hogy üvölt a gyerekük a hasfájástól, hát azok után az ételek után nem is csodálom.
Nem is beszélve arról, hogy éjszaka le lehet adni a gyereket, vigyáznak rá a nővérek, hogy te tudjál pihenni. Nemegyszer láttam, hogy cukros teával itatják őket. Ez is szomorú. Ferenc nem hasfájós, ha valami nem tetszik neki, akkor kifejezi nem tetszését. Például nem szereti, ha este sokat eszem, de azt hiszem ez teljesen megfelel a természetes táplálkozásnak.
Ez a kedvencem volt, szülés után kérdezi a doki mindenkitől kb 2 nappal, hogy volt-e nagyWC, és ha nem volt, akkor hashajtót adnak, aminek a tuti mellékhatása, hogy görcsöket okozhat a gyereknél. Én ezt úgy oldottam meg, hogy a párom hozott be préselt szőlőlevet, abba beleraktam vagy 2g C-vitamint, képzelhetitek, hogy nem volt probléma a WC-zés.
Volt nálam vas tabletta, de C-vitamint még nem hozott a párom, kértem a nővérkétől csak egy nyavajás 60mg-os tablettát, hogy a vasat be tudjam venni, mert ahhoz C-vitamin kell, erre azt mondta, hogy nem tud adni, ahhoz orvosi engedély kell. Gondoltam nem semmi, minden este jött a nővérke és tudjátok, mint régen az amcsi filmekben a cigiárus lányok, úgy hozták be a gyógyszereket tálcán, mindenkitől egyenként kérdezték, fájdalomcsillapítót? hashajtót? Rgamot? stb... , de egy nyavajás vitamint nem tudtak adni.
A gyerekágyon rajtam kívül 1 anyuka volt aki megőrizte az alakját, egyébként mindenki elhízott volt valamilyen mértékben. Meglepően sok hypoglikémiás gyerek volt az intenzív osztályon, normális időre született gyerekek. Óriásiak voltak. Sok volt a cukorbeteg anyuka, akinek a gyereke szintén az intenzíven kötött ki. Meg vagyok győződve róla, hogy a mi Ferencünket az mentette meg bárminemű egészségkárosodástól, ahogyan táplálkoztam vele végig a terhesség alatt. A szülés megindulásának semmilyen okát nem találták orvosilag sem nálam, sem nála. A súlya miatt voltunk 2 és fél hétig a kórházban. Ha hagyták volna, hogy én etessem, akkor sokkal jobban gyarapodott volna és hamarabb kinnt lettünk volna. Akárhány anyukával beszéltem, mindegyiknél komplikáció volt, ki kellett venni a gyereket császárral, mert rossz volt bennt neki vagy ehhez hasonlók. Ezt ne vegyétek úgy, hogy dicsekszem az én gyerekemmel, egyszerűen ezek voltak a tények, és szomorú volt látni, hogy már újszülöttként is milyen hátrányokkal indulnak a mai gyerekek korunk egészségtelen táplálkozása miatt.
És mindezeket a hátrányokat a szülők gyógyszerekkel szeretnék megoldani és hálásak az orvostudománynak. Sok esetben tényleg életeket mentenek és én is hálás vagyok nekik a Ferenc miatt, de van egy pont ahol már nem kellene tovább beleavatkozniuk.



Még annyit, hogy a szervezetemre milyen hatással volt a szülés. Őszintén megvallva szerintem jobban nézek ki, mint valaha, nem látszik, hogy szültem és még a cickók is nagyobbak lettek:) Hízni eleve nem híztam, ezzel az étrenddel szerintem lehetetlenség. A méhem hamar visszahúzódott, annak ellenére is, hogy nem szopizott azonnal és még azokat az Rgam ampullákat is odaadtam a szobatársaknak amiket be kellett volna venni a méhösszehúzódások segítésére. A szülés után napokig lázas voltam, nem is csodálom ennyi méreg után amit belémnyomtak. Próbáltam magyarázni a dokinak, hogy ne akarják levinni a lázamat, mert méregtelenít a szervezetem, persze hülyének néztek és belémnyomták vénásan az augmentint, hál istennek csak egy napig kaptam, aztán gyógyszeresen kellett volna tovább szedni, amit természetesen én nem tettem meg, mert tudtam, hogy ez csak egy természetes reakciója a szervezetemnek. Még 2 héttel a szülés után is verejtékeztem éjszakánként, pedig akkor már nem voltam lázas. Lent is minden rendben van, azt hiszem az intimtornának is köszönhetően, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. A gátsebbel kapcsolatban, mert nekem is kellett gátmetszés, bár nem tudom, minek, hiszen pici volt a baba, de ilyenkor szabad utat akarnak neki mindenképpen, így protokoll, hogy metszenek. Tényleg csak egy kicsit vágott a doki, de az ember akkor is kicsit tart a szülés utáni napokban, hogy mi is történt odalennt, meg hát fáj is, húzódik. Erről annyit, hogy az első 3 napban én is agonizáltam kicsit, hogy fáj, meg nehezen ültem le, Wc-től féltem kicsit. A dokinak meg kellett vizsgálnia a láz miatt és hát tudjuk mivel vizsgálnak a dokik ilyenkor, na gondoltam, ha ezt kibírta a gátam, akkor az ülést, Wc-ést, bármit kibír. Az egész pszichológia volt. Utána már észre sem vettem, 5 nap múlva vezettem, mert a picinek vinni kellett be a tejcsit. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ugra-bugrálni kell szülés után, sőt, szerintem nem hülyeség az a 6 hét gyerekágy, én imádtam volna, de sajna nem volt lehetőség rá, csúsztatva most csináljuk:) de a test igen hamar regenerálódik, nem hiszem, hogy az ősidőkben az asszonyoknak volt idejük csak feküdni hetekig. Szerintem az evolúció úgy alkotott minket, hogy hamar jól legyünk.
A pihenés viszont nagyon jó:)

Ja, még egy téma. A BCG oltás. Mi nem engedtük beadni neki, hiszen a törvény lehetővé teszi, hogy 6 hetes koráig bezárólag kapja meg, ráadásul ő még koraszülött baba is, bár ezt nem számítják be. Na ebből is akkora cécót csináltak a kórházban, felháborodtak, felhívták az ANTSZ-t, mi bementünk és ők is elmondták, hogy javasolják az oltás beadását még a kórházban, de valóban elég ha 6 hetesen oltatjuk. Ha aznap reggel nem tiltjuk meg nekik, akkor tudtunkon kívül beoltják a gyereket. Erre figyeljetek oda, mert 10-es csomiban van az oltóanyag és ahogy összejön annyi gyerek, akkor oltanak. Mivel rendszerint senkinek nincs kifogása ellene, ezért nem fognak szólni. Ezért nektek kell szólni előre.

Most ennyi sikerült, remélem valami hasznos kisült belőle, másnem ismerősöknek nem kell elmondanom a storyt minden alkalommal, elolvashatják:)

Most megint nem leszek, mert megyünk végre Haza Balcsira:):):)

Üdv Mindenkinek,

Edina

Sziasztok!

Rég voltam itt:)

Egyrészt mert élveztem a babavárás örömeit, másrészt mert megszületett ifj Ferenc 1 hét híján 8 hónapra. Hát ezért nem tudtam írni, most viszont lesz miről. Amint két szoptatás között lesz időm, leírom Ferenc születésének történetét, hátha tudnak azok meríteni belőle, akik hasonló cipőbe kerülnek.

Ifj Ferenc egészséges, gyönyörű kisember.

Az elmúlt időszak összegzése, tapasztalatok

Sziasztok!

Igen rég jelentkeztem, ennek több oka is van. Egyrészt szándékosan nincs netünk otthon, mert csak leszivja az agyamat, meg a pocaklakó nemigen szereti az elektronikai cuccokat szerintem, tönkre is ment a laptopom, meg a fényképezőgépem is. De nem is bánom.
A másik ok, amiért nem serénykedtem irni, meg az, hogy gyakorlatilag nincs miről, mármint recepteket nemigen tudok feltenni, arra szerintem szuper, ha Gitta blogját nézitek, ő ebben profi.
Még mindig nem eszem 100%-ig nyersen, a kenyér maradt és egyéb tönkölyből készült piték, ezeket majd megosztom veletek, bár ezekben van tojás, mert azt eszem a fehérje miatt.
Valószinű, hogy már kiderült számotokra, hogy én nem vagyok algák és külföldről, messzi tájakról hozott áruk hive, szóval próbálom megoldani a táplálkozásunkat itthoni friss alapanyagokból. Most hogy bejöttek már a friss zöldek, préselem őket minden nap, maga a megváltás, nagyon hiányoztak már.
Hadd irjak egy picit a nyers ételekkel való tapasztalatomról. Meg vagyok győződve róla, hogy a legegészségesebb táplálékok számunkra a nyers, főleg növényi táplálékok. Ha nem vittük volna túlzásba a főzőcskézést, akkor ma a legtermészetesebb dolog lenne, hogy nyersen eszünk szinte mindent a maga egyszerű formájában. Én ezért nem tudok nektek receptekkel szolgálni, mert valahogy engem ebben az irányba visznek az érzékszerveim, és én nem kivánom a nyers csodákat. Persze isteni finomak, egy nyers pizza, vagy lasagne, süti hegyek, stb... De valójában, ha az ember nem tévelyedik el a ma standardnak elfogadott táplálkozás felé, akkor azt sem tudná, mi az hogy pizza, meg torta, meg sorolhatnám és nem is hiányozna neki.
Most hogy babát várok, még jobban kiélesedtek az érzékszerveim, és rá sem birok gondolni a mindenféle összekutyult nyers kajákra. Ne értsetek félre, isteni finomak, csak jobban esik a cseresznye magában, vagy a málna magában. Én még a salátának való zöldségeket is lusta vagyok felvágni, mert úgy esik jól, hogy mindegyikből harapok. Igy is rendkivül változatosan eszünk, csak nem kutyulok össze dolgokat. Pl egy eset, egész eddigi terhességem alatt nem volt hányingerem, nem hánytam, kb 1,5 hónapja csináltam diótejet és epret turmixoltam össze vele, tehát még nem is bonyolult dologról van szó, egy órán belül kihánytam.
Persze nem mondom, biztosan nagyon izlenének az ilyen nyers potluckokon készitett ételek, nagyon étvágygerjesztőek, csak valahogy igy immár majdnem 1 év tapasztalata után odáig jutottunk a párommal, hogy a legegyszerűbb a legjobb.
Még egy hónapja ittam nyers kecsketejet és csináltam belőle nyers gyümilevest, isteni finom lett, de a tej meg a gyümölcsök végképp nem jönnek nekem össze és a páromnak sem, szóval mindig próbálkozik az ember, aztán megtapasztalja, hogy mi a jó neki.
Egyébként ahogy sejtettem, ahogy bejöttek a zöldek, meg a friss gyümik már nem is iszom egyáltalán kecsketejet, már nem kell.
Viszont télen, azt hiszem több főtt ételt fogunk enni. Persze ott lesz az alma, amiből átlagosan nálunk elfogy télen havi 60 kg, meg már ezerrel aszalom a gyümiket, már van egy csomó aszalt feketecseresznyénk, meg jön a több is majd szép sorjában, illetve anyósom jó sok gyümölcsöt fagyaszt. Szóval azért ki lehet húzni a telet sok nyers kajával, illetve csirákkal, búzafűvel.
De kénytelen leszek eltenni paradicsomlevet, amit persze fel kell főzni, mert kb 200 tő paradicsomot ültettünk:) amit azért mind nem tudunk megenni és leaszalni sem fogom az egészet. Kénytelen vagyok kompromisszumokat kötni az itteni időjárással , mert nem a trópusokon vagyunk, ahol egész évben kivitelezhető a nyers táplálkozás. Persze itt is meg lehet oldani, de akkor meg kell venni télen a sok import árut, én meg tudom mi fáról teremnek azok, mert a bátyám szállitja őket haza és nem sok jót szokott mesélni, pedig ő aztán nem törődött sokat a táplálkozásával, de már elgondolkodik ő is. Múltkor olyan joghurtot szállitott, amit nem kellett hűteni, kérdem én mi van abban.
Emellett persze senkiben nem akarom azt az érzést kelteni, hogy ne egyen 100%-ig nyersen, mert aztán az lenne a legtutibb, csak én nem tudom ezt egyenlőre kivitelezni, mert nagyon ragaszkodom az itthoni alapanyagokhoz. Egyébként nem azért mert ennyire nacionalista lennék, bár ha igy gondolokoznának sokan, mint mi, akkor nem lenne Tesco, meg Lidl, meg mindenféle szar Magyarországon, és akkor nem kiszállitanánk az értékes magyar alapanyagokat, hanem védenénk tiz körömmel, mert hadd ne mondjam mit kapunk cserébe külföldről. Hanem engem inkább a frisseség érdekel, márpedig az az áru nem friss. Ha lenne olyan technológia, hogy elutazhatnánk 1 óra alatt dél-amerikába és szedhetnénk a banánt aztán vissza haza, semmi problémám nem lenne az egésszel. Ez azóta szembetűnő, mióta van kertünk. Kb 600m2, van rajta rentgeteg paradicsom, paprika, lesz sárgadinnye, már van cukkini, répa, retek, hagyma, uborka, napraforgó, káposzta, cékla, spenót, sóska, kapor és akkor még egy csomó mindent nem is ültettünk. Otthon is van kis veteményes pluszban, ott ültettünk idén málnát meg szedret is. És két fügefát, mert imádom:) Tervben van még egy egész gyümölcsös. Valami fantasztikus érzés leszedni a kertből és megenni azonnal az ennivalót. Lehet, hogy az jön le, hogy bizalmatlan vagyok az élelmiszeriparral kapcsolatban, de voltaképp ez teljesen igy is van. Persze, ha széles körben meg lenne az igény a minőségre és az egészség lenne előtérben, akkor nem lenne probléma, akkor a bizalom is meglenne, de mivel csak egy kis réteget aggasztanak ezek a dolgok, ezért már elnézést a kifejezésért, de minden szart és még csak tápláléknak sem minősülő dolgot is el lehet adni étel cimszó alatt. És a manipuláció az hatalmas. Képzeljétek, tegnap előtt hivtam egy kis segitséget a kertbe, kapálni kellett elég sokat, és nem győztem. Vettem az asszonynak zsömlét, meg párizsit, teavajat, na szóval szokásos standard szendvicset csináltam neki, meg vettem még egy pár virslit. Ugye én ilyeneket már jó ideje nem eszem, egyrészt ledöbbentem az árán, drága volt és gyakorlatilag tápanyag nuku benne, annál több transzzsir, adalékanyag, izfokozó, szóval minden amire egyáltalán nincs szüksége a szervezetnek. És a vicc az volt, hogy miközben készitettem a szendvicseket, mennyire stimulálta még az én agyamat is, hiszen 24 évig én is ilyeneket ettem, pozitiv élményként jelentkezett az agyamban, hál istennek, hogy már ezeknek annyira a tudatában vagyok, hogy meg nem ennék egy ilyet, de érdekes, hogy a sok éves manipulálás, izfokozók evése(és hozzáteszem én soha nem ettem régebben chipseket, meg nem ittam üditőket, mi van azokkal akik ezen élnek?), micsoda függőségeket tud kialakitani az emberben, holott köze nincs a valódi szükségleteihez.
Én nagyon radikális vagyok, sok ember úgy van, hogy jól van, azért minden élvezetet nem vonhatok meg magamtól, egy pici cukor nem árt, meg néha egy egy jégkrém, kis alkohol, meg ilyenek. Dehogynem árt, egyrészt a gyerek látja a mintát, másrészt ha valaki belátja, hogy ezek az élelmiszernek bélyegzett mérgek valójában tudatosan felépitett propaganda eredményei, ami az egészséged, a létezésed ellen vannak, a gyermekeid ellen, akkor meg miről beszélünk. Csak gondoljatok bele, mikor láttál te fán lógni milka csokit, meg üditőket teremni egy földön, könyörgöm meg kell figyelni a természetet és akkor látja az ember mi a valódi és mi az ami nem az, csak annak akar látszani és akkor nincs mellébeszélés, tények vannak.
Először is tisztázni kéne mi minősül tápláléknak és milyen formában, aztán abból már az egyén próbálkozhat összeállitani magának azt az étrendet, ami neki megfelelő, mert hát nem vagyunk egyformák.
Mostanra ennyi tellett tőlem, egyébként a pocaklakó gyarapszik, sokat rugdos és még mindig nagyon jól érzem magam vele, semmi panaszom nincs, azt hiszem jó helye van odabennt és jól érzi magát:)
Erről még pár szót szólnom kell, mivel a kórházban látok ugye kismamákat meg a doki rendelőjében is, siralmasan táplálkozhatnak, mert vagy kövérek, vagy aki vékonyabb azon meg látszik, hogy alultáplált, vagyis hogy éhezik a szervezete az értékes tápanyagok iránt. Persze ne vegye mindenki magára, biztosan vannak nagyon csinos és egészséges kismamák is, de én most a többségről beszélek.
Pedig ilyenkor extrán fontos lenne odafigyelni. Persze jön a kivánósság, de az a baj, hogy a legtöbb embernek annyira el van ferdülve az izlelése a sok cukortól, kávétól, főtt ételektől, izfokozóktól,stb... , hogy nem tud helyes döntéseket hozni. Mikor azt hiszi, hogy jégkrémet kiván, valójában gyümölcsért kiált a szervezete, vagy valamilyen egészséges szénhidrát vagy zsir forrásért. És még majdhogynem kikérik a kismamák maguknak, hogy aztán az ő táplálkozásukba ne szóljon bele senki, mert nekik most joguk van azt enni, amit ők megkivánnak. Teljesen egyetértek, csak ha nincs meg a felfogóképessége ahhoz amit az agya jelként küldd neki, akkor ő máshogy fogja forditani és akkor jönnek a problémák, jön az elhizás, a mindenféle egészségügyi nyavalya. És itt most nemcsak a várandós nőkről van szó, hanem általában
az emberek totál elromlott érzékeléséről, hogy valójában mire van szükségük.
Nem mondom, hogy ez egyik napról a másikra megy, de fokozatosan visszajön ez a képessége az embernek, ha kiiktatja azokat a zavaró tényezőket, amik eddig ezt a képességét eltompitották.
Na mostmár tényleg abbahagyom.

Szép napot mindenkinek!

Üdv:

Edina

Babavárás

Picit arról, hogy milyen is az étrendem meg közérzetem a babával.
Először is kiderült, hogy 3 hónapos a baba, ami meglepetés volt számomra, mert 2 hónapig fogalmunk sem volt, hogy várandós vagyok:)
A menstruáció elmaradása nálam nem egy szokatlan jelenség, főleg mióta életmódot változtattam, szóval erre már nem is adtam, hogy elmaradt.
A fehérje szükségletem miatt kezdtem gyanakodni, mert az megugrott egy hónappal ezelőtt, mikor végül vettem egy tesztet.
Azóta próbáltam különböző variációkban enni, végül most már kitapasztaltam, hogy mi a jó.
Gyakorlatilag a nyers étrend a jó, még az eddig szeretett teljeskiőrlésű sütött kenyereket, almás pitét sem tudom megenni, komoly emésztési gondokat okoznak, azt hiszem így jelez nekem a baba, hogy mit lehet és mit nem.
Nyers kecsketejet altatok, amit egy nagyon szimpatikus kecskékkel foglalkozó pártól szerzünk, azt nagyon kívánom, meg hetente 20 dkg kecskesajtot is kapunk tőlük, ami szintén nyers.
Ezek nem okoznak semmi problémát. Tudom mondják nyers körökben, hogy ugyebár ezt vegánul kéne csinálni, de bevallom, míg nincs itt a sok zöld szezonja, addig nem tudok elég növényi fehérjéhez jutni, mert én nem veszem meg a permetezett dolgokat a piacon. Algát szintén nem eszem, szeretem azokat az ételeket enni, ami nálunk is megtalálható. Persze ez nem teljesen kivitelezhető, sajnos nekem is fel kellett adnom az elveimet, miszerint nem eszem déli gyümölcsöket, na nem azért mert nem szeretem őket, csak hát nagyon kétes az eredetük, meg permetezik őket, a banánt tuti genetikailag módosítják, szóval egy rakás ellenérvem van, de a baba gyümölcsöt akar, így kénytelen vagyok megenni, persze ízlik nem mondom, de jobb szeretném, ha tiszta forrásból lenne, amit elég erősen kétlek. Ellensúlyozza majd a sok hazai bio zöldség meg gyümölcs nemsokára.
Pl búzafűvel tudnám bevinni a jó minőségű növényi fehérjét, de bevallom, rá sem tudok nézni, na eddig sem volt a kedvencem, de megittam, sőt növesztettem is otthon, de most erre rá sem tudok gondolni.
A februári potluckon volt az a búzafűleves ital a beszélgetés közben, azt hiszem őszibarackkal, az finom volt nagyon, ha valaki tudja a receptet, kérem küldje el.
Szoktam tojást is enni, ez az egyetlen főtt étel, amit eszem. Jóval több a fehérjeigényem, mint a baba előtt volt, ezt határozottan érzem.
Végtelen egyszerű az étrendem, a legegyszerűbb dolgokat kívánom, abban a formában, ahogy a természet adta nekünk.
Bár nemsokára beruházunk egy aszalóra, mert szívesen ropogtatnék krékereket, meg szívesen megcsinálnék egy-két sütit is, de azokhoz kell az aszaló, hogy olyan szépre sikerüljenek a lapok. Na majd ennek is eljön az ideje.
A közérzetem jó, picit estére fáradt vagyok, de reggel kb 5-kor ébredek is, valószínű kell az a pihentető alvás ami még éjfél előtt van.
Hányni még nem sikerült, azt hiszem ez a hányás mítosz étrend függő. Nem tudom elképzelni a szervezetünket, hogy olyan hülye legyen, hogy természetes legyen hányni terhesség alatt, hiszen a szervezetnek az egy óriási veszteség és megterhelés. Miért csinálna ilyet, akkor amikor az anyának a legnagyobb szüksége van minden ásványi anyagra, tápanyagra, stb...
Szerintem akkor csinál ilyet a szervezet, ha az amit beviszünk, olyan rossz, hogy még az is megéri neki, ha kidobja magából és vele együtt még veszít sok más értékes anyagot is.
A természetben a vemhes állatok nem hánynak.
Persze itt is biztos vannak kivételek, de általánosságban kétlem, hogy a babák szeretik a fehér cukrot, fehér lisztet, koffeint, stb.. és a töménytelen mennyiségű főtt ételt.
Valahogy reagálniuk kell, valahogy jelezni kell az anyának, hogy figyelj változtass már, mert ez így nem jó, csak mivel a társadalmunk olyan, hogy ez teljesen elfogadott, hogy egy állapotos nőnek hánynia kell, ezért a nőkben fel sem merül, hogy az étrendjük a probléma.
Elmentem a dokihoz 2 hete először, direkt vártam, hogy esetleg magától majd mond valamit, hogy mit szabad enni, meg mit nem. Nem mondott semmit, még azt sem kérdezte meg, hogy vegetáriánus vagyok vagy sem. Végül én kérdeztem, hogy mégis doktor úr, javasol valami étrendi változtatást? Nem vártam csodát, csak esetleg annyit, hogy hát talán kerülje a cukrot, üdítőket, koffeint, stb. Nem, nyugodt szívvel rávágta, hogy nyugodtam egyem csak a szokásos vegyes étrendet, az minden szempontból jó. Hát ez jellemzi a mai orvostársadalmat is, persze biztos vannak olyan dokik is, akik erre jobban ügyelnek. És hozzá teszem nagyon szimpatikus az orvos, tényleg, készséges, stb...
Hát hirtelen ennyit, holnap megyek megint orvoshoz, meglátjuk:)
Mindenesetre jobb nem firtatni az étrendet nagyon a dokinál, mert amúgy sem igazán érdekli, csak marslakónak néz:)

Ying-Yang meggyes-mákos-ribizlis torta

Hozzávalók:

Tésztához:

• 3 csésze 1-2 napos csíráztatott hajdina (akinek sürgősebb, lehet egy éjszakára beáztatott hajdnina)
• pár szem datolya beáztatva pár órára, vagy fél csésze mazsola beáztatva pár órára
• ha még nem elég édes a tésztánk, akkor tehetünk bele pici nyers mézet

--> elkészítése:
Beledobjuk a hozzávalókat egy turmixgépbe, összeturmixoljuk. Egy masszát fogunk kapni.
Akinek nincs aszalója, az vágjon ki akkora sütőpapírt és olyan formát, amilyenre a sütialapot szeretné készíteni.
Ezt tegye rá a tálaló tányérra vagy tálcára és egyengesse el a masszát rajta. Kb egy 1 cm-es vastagságú tésztát fogunk
kapni. Ezt aszaljuk kb fél napig, majd fordítsuk meg és a másik oldalát is aszaljuk pár óráig.
Aszalás menetét lásd az aszalás címszó alatt, ha még nincs gyakorlatod.

Tortalap alapkrém:

• 2 db meghámozott alma
• kb 15 szem aszalt cseresznye pár órára beáztatva

-->elkészítése:
Turmixoljuk össze a hozzávalókat, majd kenjük rá egyenletesen a már kész tortalapra.

Mákos-meggyes rész hozzávalók:

• kb egy csészényi darált mák
• pici nyers méz
• pici víz
• kb 400 g meggy a díszítéshez (legjobb a friss, de télen megteszi a fagyasztott is)

-->elkészítése:
Öntsünk pici vizet a darált mákhoz, majd adjunk hozzá pár kanál nyers mézet (egyszerűbb, ha előtte meleg helyen hagyjuk a mézet, hogy picit olvadjon és folyósabbá váljon.
Húzzunk a már alapkrémmel megkent tortalapunkon késsel középen egy "S" betűt, ez fogja adni a ying-yang formánkat.
Én ez esetben a málnát használtam a ying-yang forma találkozási vonalának a kirakásához, de ha nincs málnánk, nem muszáj, mert a két szín kontrasztja, amúgy is szétválasztja a két oldalt.
Az egyik felére kenjük rá a mák-krémet, kicsit nehézkes lesz, keveredni fog a már felkent alapkrémmel, de nem baj.
Próbáljuk kitölteni a határvonalakat is szabályosan.
Mikor ez meg van, díszítsük az egészet kimagozott meggyel, szépen töltsük ki a formánkat.
Tegyünk félre pici mákot és pár szem meggyet, mert a másik résznél szükség lesz rájuk. A képen érthető, hogy miért.

Ribizlis rész hozzávalók:
kb 400 g ribizli (friss a legjobb, de a fagyasztott is megteszi, ha nincs szezonja)

-->elkészítése:
Tegyük rá a már alapkrémmel megkent tortalapunkra a ribizlit jó sűrűn, a forma szerint.

Díszítés befejezése:
A kép szerint félretolva a ribizliket alakítsunk ki pici kört pár szem málnából, majd töltsük ki pár szem meggyel.
Majd ismételjük meg ugyanezt a meggyes oldalon, csak ott a málnás kört ribizlivel töltsük ki.
Ha nincsen málnánk, akkor el is hagyhatjuk, és csak a meggyből illetve a ribizliből csinálni a díszítést.

Ying-Yang meggyes-mákos - almás torta

Hozzávalók:

Tésztához:

• 3 csésze 1-2 napos csíráztatott hajdina (akinek sürgősebb, lehet egy éjszakára beáztatott hajdina)
• pár szem datolya beáztatva pár órára, vagy fél csésze mazsola beáztatva pár órára
• ha még nem elég édes a tésztánk, akkor tehetünk bele pici nyers mézet

--> elkészítése:
Beledobjuk a hozzávalókat egy turmixgépbe, összeturmixoljuk. Egy masszát fogunk kapni.
Akinek nincs aszalója, az vágjon ki akkora sütőpapírt és olyan formát, amilyenre a sütialapot szeretné készíteni.
Ezt tegye rá a tálaló tányérra vagy tálcára és egyengesse el a masszát rajta. Kb egy 1 cm-es vastagságú tésztát fogunk kapni. Ezt aszaljuk kb fél napig, majd fordítsuk meg és a másik oldalát is aszaljuk pár óráig.
Aszalás menetét lásd az aszalás címszó alatt, ha még nincs gyakorlatod.

Tortalap alapkrém:

• 2 db meghámozott alma
• kb 15 szem aszalt cseresznye pár órára beáztatva

-->elkészítése:
Turmixoljuk össze a hozzávalókat, majd kenjük rá egyenletesen a már kész tortalapra.



Mákos meggyes rész hozzávalók:

• kb egy csészényi darált mák
• pici nyers méz
• pici víz
• kb 400 g meggy a díszítéshez (legjobb a friss, de télen megteszi a fagyasztott is)
  

-->elkészítése:
Öntsünk pici vizet a darált mákhoz, majd adjunk hozzá pár kanál nyers mézet (egyszerűbb, ha előtte meleg helyen hagyjuk a mézet, hogy picit olvadjon és folyósabbá váljon.
Húzzunk a már alapkrémmel megkent tortalapunkon késsel középen egy "S" betűt, ez fogja adni a ying-yang formánkat.
Én ennél a tortánál vékonyra szeletelt almákkal raktam ki a ying-yang két oldalának elválasztóvonalát, de ez sem életbevágó, mert a két oldal színkontrasztja amúgy is elválasztja az oldalakat egymástól.
Az egyik felére kenjük rá a mák-krémet, kicsit nehézkes lesz, keveredni fog a már felkent alapkrémmel, de nem baj. Egyébként úgy is csinálhatjuk, hogy eleve csak az egyik oldalra kenjük az alapkrémet és akkor a mák könnyebben felvihető a másik oldalra. De fincsi, ahogy a mákos rész alatt is megvan ez az alapkrém.
Próbáljuk kitölteni a határvonalakat is szabályosan.
Mikor ez meg van, díszítsük az egészet kimagozott meggyel, szépen töltsük ki a formánkat.
Tegyünk félre pici mákot és pár szem meggyet, mert a másik résznél szükség lesz rájuk. A képen érthető, hogy miért.

Almás rész hozzávalók:

• 2-3 meghámozott reszelt alma
• pici frissen facsart citrom leve
• fahéj

-->elkészítése:
A reszelt almát keverjük össze kb 1/4-ed citrom levével, majd tegyünk bele pici fahéjat.
Ezt egyengessük el a tortalap másik oldalán a forma szerint.
Tegyünk félre ebből egy picit, mert kelleni fog a másik résznél. A képen érthető, hogy miért.



Díszítés befejezése:
A kép szerint alakítsunk ki pici kört a mákból és rakjuk ki a szélét meggyel az almás oldalon.
Majd alakítsunk ki pici kört az almás masszából a mákos-meggyes oldalon, ezt be lehet ágyazni a meggyek közé, picit félretolva azokat, lehet felvágni vékony szeletekre citromhéjat és azzal egy keretet csinálni az almás masszának,
de nem szükséges.

Tönkölyropogós

Tönkölyropogós:

Tudjátok, lehet bio-boltokban, vagy a biopiacon kapni ezeket a tönkölybúzából készült kis ropogós falatkákat.
Kikísérleteztem, hogy hogyan készíthetitek el otthon. Mivel a hozzávalók rá vannak írva, így nem volt nehéz rájönni, bár bevallom a lassan egy évi tapasztalatok után, csak most jutott eszembe először csinálni ilyet.
Nagyon gyorsan elkészül és nagyon finom.

Hozzávalók:

• hidegen sajtolt olaj (nekem napraforgó van épp itthon) --> kiskanál a tésztába --> kiolajozni a tepsit, mindenhova jusson, de nem kell, hogy álljon rajta az olaj vastag rétegben, csak vékonyan
• 125 g (3/4-ed bögre) teljeskiőrlésű tönkölybúza liszt
• 1 kávéskanál só
• 1 kávéskanál kenyérfűszer
• 2 evőkanál búzakorpa vagy zabkorpa --> elhagyható, enélkül is jó lesz, de én bele szoktam tenni
• 1/4-ed csésze víz
• ízlés szerint -amilyen ízűre szeretnénk- tehetünk bele köményt, pici kockára vágott hagymát, pirospaprikát, stb...

Elkészítés:

Kiolajozzuk a tepsit.
Összegyúrjuk a hozzávalókat míg össze nem áll, ne legyen túl lágy, mert nyújtanunk is kell.
Mikor ez meg van, meglisztezünk egy vágódeszkát, vagy nyújtódeszkát, kinek milye van, és kinyújtjuk a tésztánkat vékonyra,
kb 3-4 mm-esre és felvagdossuk pici téglalapokra, majd belehelyezzük őket a tepsibe, épphogy egy pici távolságot hagyva köztük.
Majd közepes lángon sütjük az egyik oldalát kb 8 percig, majd megfordítjuk őket és sütjük a másik oldalát kb 5-6 percig.
Azért ellenőrizzük időnként hátha előbb kész, mert könnyen odakap és megég.
Készen aranybarnás színe lesz és ropognia kell.
Hagyjuk pár percig hűlni, majd tegyük bele valamilyen zacsiba, én a megmaradt búzakorpás, búzacsírás zacsikban szoktam őket tárolni, az eredetit is ilyen zacsiban árulják.
Majd le lehet zárni egy befőttesgumival és bármikor fogyasztható. Szerintem egy darabig eláll, bár még sosem maradt meg annyi ideig, hogy ezt leteszteljem:)